Megmondóemberek magabiztosságával jelentem ki: mire a cikk végére érsz fontos elhatározásra jutsz, méghozzá arra, hogy következő egri utad során legalább ezt a három fajtát megkóstolod. A közepébe vágva mutatom a számomra legérdekesebb fajtákat, az egri borvidékről!
Leányka
Erdélyi kötődésű, úgyhogy kénytelen vagy elnézni nekem, hogy megütötte a neve a fülem, és ezzel indítok. Milyen szép, nem? A leányka Erdélyből, vagy Moldvából származó fajta (akárcsak a cikk írója, bár az ő származási helyéhez nem fér kétség), a mi kiterjedtebb régiónkra, Közép-, Kelet-Európára jellemző. Máshol nem nagyon találod meg. Romániában “Feteasca regala” néven keresd, na ugye így ismerősebb? De nem csak ezért érdemes megkóstolni, méghozzá elsőként.
Egri pletykák szerint ahhoz a borászathoz érdemes betérni, ahol van leányka, ők biztosan értenek a jó borhoz. És valóban, a leányka kényes fajta, nem jól tűri a nagyüzemi termelést! Foglalkozni kell vele, évekig pátyolgatni, hogy bő termést hozzon, aztán a szüreteléssel iparkodni, mert rothadásra hajlamos a vékony héja.
Az Egri leányka párját ritkítja! Édeskés aromájú, karakteres bor, szerintem ez az egyik legfinomabb,a fehér borok közül! Azért csak az egyik legfinomabb, mert a legfinomabb címet a királyleányka érdemli, de arról majd hamarosan mesélek! A friss ízéért elsőként kell kóstolni, amíg még frissek az ízlelőbimbóink, mert a jóval markánsabb ízű vörös borok után nem éreznénk ki az igazi aromáját.
Egerben térj be Kiss Krisztina pincészetéhez vagy a Farsang pincészethez, mindkét helyen finom leánykával találkozhatsz.
Ha Romániában andalogsz: keresd a Jidvei és a Cotnari leánykáit, Feteasca regala és Feteasca alba néven.
Medina
A finom után következik a különleges, amellyel gyorsan áttérünk a vörös borokra. Bár úgy tűnhet korántsem kecsegtető ez a titulus, inkább olvasd tovább! Csizmazia József (híres szőlőnemesítő) és Bereznai László állította elő a Medina nevű fajhibrid szőlőt, amelynek fő erénye, hogy viszonylag igénytelen, nagyon szívós fajta. Nem válogat sem lankák fekvésében, sem dőlésszögben, sem talajban. A leánykával ellentétben nem rothad, bár vékony héjú, ellenáll a gombáknak, és szeszélyes időjárásnak egyaránt. Olyan mindent tűrő, mint a bakator, a szebb időket is megért érmelléki borrégió aduásza.
A Medina nem hazudtolja meg a nevét, zamata alapján egyből Marokkó jellegzetes illata villan majd be! Először tömjén és menta keverékét érezni, aztán eszedbe jut honnan ismerős ez a kombináció! Édeskésnek mondják, de szerintem inkább kesernyésbe hajló fanyar utóíze van. Nem a legfinomabb, de határozottan a legérdekesebb bor, amit valaha kóstoltam!
Egri bikavér
Az igazi egri bikavér érdekessége, hogy nincs meghatározva hogyan kell készíteni, így a borászok félig szabad kezet kapnak. A recepthez kötelező arányokban alapul kell használni a kékfrankost, majd a többi szőlő összetételéről maguk dönthetnek, de csak arról a listáról válogathatnak, amelyek fel vannak sorolva, és legalább két további fajtát fel kell használni.
Kékfrankos, Kékoportó, Kadarka, Blauburger, Kékmedoc, Zweigelt, Cabernet franc, Cabernet sauvignon, Merlot, Pinot noir, Menoir, Turán, Bíborkadarka, Syrah.
Akár végig is kóstolhatod a különböző pincészetek bikavérét, mind különböző lesz. Nekem a Kiss pincészeté lett a kedvencem, ahol hagymával gazdagon megpakolt zsíros kenyérrel csúsztathatod le az egri vöröst!
A legenda szerint az egri vár ostrománál megfáradt vitézeket vörös borral kínálták, akik újult erőre kapva bátran szálltak szembe az ostromló törököknek, a bor a falakon csörgedezett, mire a támadók azt bika vérének nézték, innen született a neve. Ennek viszont kevés igazság az alapja…
Ha a végére értél,emlékszel mit ígértem az elején? Te melyiket fogod megkóstolni?
Ha nem maradnál le a következő részről iratkozz fel a hírlevélre: Ide kattintva!
Ha jártál már itt, és mesélnél róla, csatlakozz hozzánk:
Facebook oldal: Landolunk
Facebook csoport: Hurrá, landolunk!
Youtube: Landolunk
Instagram: monivoyage