Európa Kultúra Magyarország

Magyarországi templomok: Szentgyörgyvölgyi kazettás mennyezetű református templom

Magyarország mai határain belül is találunk gyönyörű kazettás mennyezetű templomokat, Csengersimától Szentgyörgyvölgyig. Szépségében, stílusában és autentikusságában ezek megegyeznek erdélyi társaikkal, amelyekről az Erdélyi templomok sorozatban olvashatsz.

Magyarországi kazettás mennyezetű templomok

A mai Magyarország területén is számtalan, nagyon jó állapotban megmaradt kazettás templomot találni, különböző felekezetek gondozásában. Legkiemelkedőbbek: Csengersima, Kóros, Patapoklosi, Gyügye, Noszvaj, Rudabánya, Zsurk. Bármelyiket érdemes útba ejteni, mert amellett, hogy lényegi elemeikben hasonlóak, képalkotásban, stilisztikában hatalmas különbségeket fedezhetünk fel. A díszítés széles skálán mozog a növényi motívumoktól kezdve, az állatokon át, a csillagképekig hihetetlenül változatos, legtöbb esetben igencsak szép állapotú képsorokat szemlélhetünk meg.

Szentgyörgyvölgyi kazettás mennyezetű református templom

Magyarország legnyugatibb ilyen jellegű temploma, és egyben a legújabb is. Míg Erdélyben a Tordai országgyűlés hozta meg a bevett vallások számára a szabadságot, Magyarország egyes területein II. József német-római császár, magyar és cseh király türelmi rendelete gyakorolt ugyanilyen hatást 1781. október 25-én.

A felvilágosult abszolutizmus ezzel megvetette lábát, de kérdés volt, hogy meddig, így az építkezéssel igencsak sietni kellett, nehogy közben visszavonják a rendeletet.

Különös feltételei voltak ennek az ingyen adott szabadságnak, például csak 100 protestáns család után lehetett gyülekezetet fenntartani, vagy templomot építeni. A templomnak nem lehetett tornya és harangja, illetve közvetlenül az útról nyíló bejárata sem, a hívek pedig maguk kellett finanszírozzák az építkezést. Viszont ez sem szabott gátat azoknak, akik kellően elszántak voltak.

 A rendelet mélyebbre ható rendelkezései közé tartozott, hogy megszűnt a felekezethez való tartozás szerinti diszkrimináció a hivatali pályán, a vallás örökölhetővé vált anyai ágon, vegyes családokban is, illetve a zsidók helyzetére is hatással volt.

Visszatérve a templomhoz, az 1762-es tapogatott falú imaház helyett végül 1787-ben épült meg a téglatemplom. A tornyot utólag, 1792-ben építethették meg, addig haranglábon állt a templom mellett. Ma már hagymakupolás torony díszíti.

Belső díszítés

A reformáció puritánságát nem mindenki így képzeli el, pedig valójában csak egyetlen elem lóg ki a sorból: a szószék. Nem is akármilyen, hanem koronás. Mivel maga a szó kissé átértékelődik a világesemények fényében, térjünk vissza azokba az időkbe, amikor még díszes elemként tekintettünk a szó értelmére: a szószék megszokott elem, akárcsak a díszítő korona, de egy korábbi irányzat jellegzetessége. A gyönyörűen kifaragott apró díszítő elemek kissé kilógnak az összképből. Másik meghatározó elem, ami miatt a puritánság háttérbe szorul az élénk kékség.

Történetmesélés

A kazetták stílusából érzékelhető, hogy azok megmaradnak a díszítő elemek szintjén és a történetmesélés hiányzik. Ez a jelenség korántsem szokatlan! A reformáció elején, amikor a kazettás kialakítás utat tört, a mesteremberek még értették annak lényegét, és a kazettákat arra használták, amire való: vizuális történetmesélésre.

Lényegük azonban három kulcsban rejlett:

Ezek díszítő elemei visszanyúltak a honfoglalás kori motívumokhoz, mint a megújulás szimbólumaihoz. Mivel a reformáció azt hirdette, hogy bár a gyökér megegyezik, a katolicizmus a fejlődése során valahol letért az útról és ahhoz, hogy visszataláljunk az eredeti értékekhez, vissza kell nyúlni a régmúltba. A régmúlt a magyar hagyományban a honfoglalás, amikor még a közös érték és cél jól látható és érthető volt mindenki számára. Mellette idézetek is gyakran megjelentek, amelyeken a hívek elgondolkodhattak.

  • a kazetták azért kerültek a mennyezetre, mert metaforikus jelentést hordoztak: a reformációban a hívő Istennel közvetlenül kommunikált, vagyis a felfelé irányuló kommunikáció jellemezte, ezért nekik „felfelé” kellett tekinteni üzenetekért
  • a kazetták üzenete sosem ismétlődött teljesen, vagyis nem találunk két teljesen megegyező kazettát
  • illetve a kazetták elhelyezkedése követi a napsugarak vetülésének ívét, így az év bizonyos pontjaiban, a napjárás szerint, az üzeneteknek simulniuk kellett magához az istentisztelet üzenetéhez is (feltámadás, böjt, betakarítás, stb.).

A korai művészek technikáját lassan más mesterek is eltanulták, de akadtak olyanok, akik a mélyebb értelmét nem látták, így fordulhat elő a másolás, ismétlés, vagy a tartalom teljes mellőzése.

A Szentgyörgyvölgyi templom mennyezet 88 kazettájának díszítésében egy központi elemet találunk, amelyet a körkörös koszorú szalagjának tanúsága szerint Patkó András festett, 1829-ben. A hivatalos értelmezés szerint a „bárányfelhők” az eget szimbolizálják.

Az idézetek a karzatokon lévő 20 kazettára kerültek, vagyis a mennyezetről le a hívek közé, ami a katolicizmusban megszokott oldalirányú kommunikáció gyakorlat. Ezek sajnos már nem látszanak.

„E hely ne egyéb, hanem Istennek háza, és a Mennynek kapuja.”

(I. Mózes 28,17).

Gyönyörű emléke ez a magyar történelemnek, amely segítségével nyomon követhetjük a vallásszabadság kialakulásának rögös útját, a díszítés pedig összevetve más, hasonló stílusú temploméval nagyon árulkodó!

Ha tetszett, olvasd el az erdélyi protestáns templomokról szóló cikket is, a kettő összevetve különböző korokból nagyon érdekes képet fest a korai vallásszabadságról.

Ha nem maradnál le, csatlakozz hozzánk:

Facebook oldal:  Landolunk
Facebook csoport: Hurrá, landolunk!
Youtube: Landolunk
Instagram: monivoyage

Még szintén kedvelheted...

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük