1568-ban Európában elsőként itt mondták ki a vallásszabadságot, igaz csak a négy bevett vallásnak, de az irány a további évtizedekben is követendővé vált, gazdag öröksége még ma is megcsodálható. Ebben a sorozatban jellegzetes, és értékes templomokat ismerhetsz meg, a tágabb értelemben vett Erdélyből.
További cikkek:
- Erdélyi fatemplomok
- Óratornyok
- Középkori protestáns templomok
- Erődtemplomok
- Kápolnák
Középkori protestáns templomok
Ebben a részben a gyönyörű kazettás mennyezettel, és Szent László freskókkal díszített protestáns templomokról olvashatsz. A templomok felekezeti hovatartozása gyakran változik, korok és irányzatok mentén szolgálják a közösséget, a mindenkori értékekhez igazodva. Ez fokozottan igaz az udvarhelyszéki templomokra, amelyek közül most a bögözi református templomot emelem ki. Jellegzetességeikben és történetükben ezek a templomok hasonlítanak egymásra, így érdemes bármelyiket útba ejteni:
- Székelyderzsi Unitárius templom
- Gidófalvi református templom
- Csengersimai református templom
- Abaújvári református templom
A bögözi református templom
Megközelítés
Bögöz egy Nagy-Küküllő menti kis település, (románul Mugeni, németül Bekesen), 1000 körüli lakossal, 500 lelkes református gyülekezettel. Temploma a főútról letérve érhető el, látogatható, amikor a Tiszteletes Úr otthon tartózkodik, akit a templom melletti házába belépve lehet felkeresni. Kapunyitás mellett a lelki vezető a kérdezéshez is nagyon ért, készülj arra, hogy székely fogadtatásban lesz részed:
Ki vagy, honnan származol, mivel foglalkozol, mi járatban, miért látogatnád a templomot?
Ha jól válaszolsz megered a nyelve…ennél felemelőbb élményben pedig nekem rég volt részem.
A bögözi templomot kívülről egy alacsony, az erődtemplomok idejéről megmaradt szokás szerint épített kis kör alakú templomkert öleli körbe. Maga az épület több átalakításon, bővítésen esett át, de legelső és legrégebbi részét a 13. századra datálják. A templomkertbe lépve, jobbra megkerülve be lehet látni a régi bejárathoz, amelyet azóta befalaztak, és a falak megerősítéséért újabb rétegeket húztak fel.
Belső díszítés
A templom legértékesebb motívumai a freskók, amelyek azokban a korokban készültek, amikor még az épületek a katolikus felekezethez tartoztak. A templom eredeti rendeltetése szerint a katolikus felekezet által volt használva, ennek nyomai fedezhetők fel a freskókban is. Különböző korok, különböző stílusirányzatai jelennek meg a díszítésen.
A reformáció szerencsénkre Európa ezen részen nem rombolt, csak eltakart, így miután a református felekezet kezdte használni a templomot a falakat csal lemázolták fehérre, amely egyszerűség magát a reformációt jellemezte. Most a fehérre festett falakról restaurálással előkerültek a régi idők lenyomatai.
Ezen a részen három regiszterben (alsó, középső, felső), három különböző történetet látsz, vízszintes vonalvezetéssel felfestett képkockákban: ezek különböző időkben készültek, a stilisztikai különbségek szembetűnőek.
A legfelső és egyben legrégebbi regiszteren a Szent László legenda töredékes maradványa látható. A legenda első képkockája Szent Lászlót ábrázolja fehér lovon, amint búcsút vesz a Váradi várban maradóktól, hogy elinduljon szembe szállni a kunokkal. A képi világ és a jelenetek nagyban megegyeznek a régióban található többi Szent László freskóval, például a kun üldözése is közös elem, amely egészében maradt meg a derzsi templomban.
A Tiszteletes arról mesélt, hogy számára sokkal fontosabb az örökérvényű üzenet, amelyet az egyének felé közvetít egy-egy kép. Szent László fehér lova szimbolizálhatja a jót bennünk, míg a kun, sötét lovon a gonoszt, amellyel csatát vívunk nap, mint nap, bízva abban, hogy a jó győzedelmeskedik, akárcsak a képsorokon.
A második regiszterben, középen Antiochiai Szent Margit legendája fut.
Stilisztikailag egy sokkal letisztultabb képfolyamban meséli el az alkotó a 15 éves szent szűz megpróbáltatásait, amint hajától fogva, forró vassal kínozva próbálták rávenni, hogy megtagadja hitét.
Az alsó regiszterben az Utolsó Ítélet elevenedik meg.
Talán ebben rejlik a legtöbb kérdés: misztikus ábrázolás, összevisszaság, zaj és bizonytalanság. A történetmesélése sem lineáris, hanem a két felső képsorozattal ellentétben egy központi elemben jelennek meg a szentek és a mennyország kapuja, tőle jobbról és balról pedig az Ítéletnap különböző történései.
A templom katolikus időkből származó díszítő elemein kívül megmaradtak a református felekezet által maga mögött hagyott elemek is: a mennyezeten lévő kazetták.
Korunk is képviselteti magát, a templomban zászlók, szőttesek és hímzett terítők díszítik az úrasztalát, az úrasztalának környékét és a szószéket.
Történetmesélés
A freskók érdekessége, hogy a régi ablakszemeken áttörő nap az év különböző szakaszában más-más képre vetült, ezzel is üzenve a híveknek. Ezzel magyarázható, hogy a falfestmények csak a bal oldalon jelentek meg, mivel csak arra vetült napfény. A régi ablakszem sokkal kisebb volt, a mait már a reformáció idején vágták, amellyel több fényt szerettek volna engedni a templombelsőbe. Sajnos az ablakszem bővítésével az ott futó freskók is sérültek.
A katolicizmus oldalirányú kommunikációja után szemléletbeli váltást is hozott a reformáció, amelynek egyik eleme a felfelé irányuló, közvetlen kommunikáció Istennel, ahogyan azt a templom tiszteletese is kiemelte. Ezzel együtt a díszítés,és a fényvezetés is a plafonra költözött: ekkor készültek a kazetták, illetve ekkor lett kibővítve nagyobb méretűre az ablakszem.
A mennyezetre került kazetták motívumai a honfoglalásbeli motívumrendszerből építkeznek, virágok, keresztek és néhol idézetek díszítik azokat.
A Tiszteletes felhívta rá a figyelmet, hogy sajnos a művész elcsalta az időt, és sietségében másolt egy-egy kazettát, így ugyanaz a motívum, ugyanolyan formában több kazettán is megjelenik, ami nem jellemzője ennek a stílusirányzatnak, hisz ahogyan a fény halad és az idő telik más és más üzenetre van szükség.
A legérdekesebb kérdés szerintem is ez marad: Te mit látsz bele a részletekbe? Ha megosztanád: csatlakozz hozzánk a Facebook csoportban.
Ha nem maradnál le, csatlakozz hozzánk:
Facebook oldal: Landolunk
Facebook csoport: Hurrá, landolunk!
Youtube: Landolunk
Instagram: monivoyage
Pingback: Gömör-Rimai Gótikus Út: Kiétei evangélikus templom - Travel around